Japán eszmetörténetében megfigyelhető egy szinkretizáló attitűd: a különböző, olykor szembenálló tanításokat igen kreatívan, az adott célnak megfelelően árnyalva képesek egységes keretbe foglalni az ország gondolkodói. E kulturális jellegzetességet jól szimbolizálja a 604-ben született Tizenhét cikkelyes alkotmány, melyet Suiko uralkodónő unokaöccse, a régensi posztot betöltő Shōtoku herceg (japánul Shōtoku taishi) írt. A hagyomány szerint Shōtoku saját kezével jegyezte le ezt a történeti jelentőségű szöveget, melyet az első japán alkotmánynak is tartanak. Dr. Takó Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Japán Tanszékének oktatója arról beszél nekünk eszmetörténeti előadássorozata első videójában, hogy miként fonódnak össze ezen írásban a sintó, buddhista és a konfuciánus tanítások.
Ha megtekintette a videót, kérjük, segítse munkánkat az alábbi kérdőív kitöltésével. Köszönjük szépen.
Az előadásban elhangzó összefoglaló idézetek és értelmezések az alábbi forrásokra támaszkodnak: Nihonshoki『日本書紀』1897. Kokushi taikei『国史大系』1. kötet. Tokió, Keizaizasshisha.„The Seventeen-Article Constitution of Prince Shōtoku” 2001. In: WM. Theodore de Bary et al. (szerk.) Sources of Japanese Tradition. From Earliest Times to 1600. Columbia University Press, 50–55. (Aston fordítása alapján a fordítást átdolgozta és kommentálta WM. Theodore de Bary)„The seventeen-article constitution” 2011. In James W. Heisig, Thomas P. Kasulis, John C. Maraldo (szerk.) Japanese Philosophy: A Sourcebook. Honolulu, University of Hawai’i Press, 36–39. (fordította Roger T. Ames)Kasulis, Thomas P. 2020. „Prince Shōtoku’s Constitution and the Synthetic Nature of Japanese Thought.” In Bret W. Davis (ed.) The Oxford Handbook of Japanese Philosophy. New York, Oxford University Press, 83–96.Totman, Conrad 2005. Japán története. Budapest, Osiris.Tucker, John 2018. “Japanese Confucian Philosophy.” The Stanford Encyclopedia of Philosophy. Edward N. Zalta (ed.) https://plato.stanford.edu/archives/spr2018/entries/japanese-confucian/ (accessed 14th June 2020).