2020-ban a trianoni szerződés aláírásának 100-ik évfordulójára emlékezve, sokféle új kutatást mutattak be szerte az országban. Az I. világháborút lezáró békében részt vett Japán is, mint egyik győztes hatalom aláírója. Nekünk az első alkalom volt ilyen nagy nemzetközi békekonferencián részt venni. Az utóbbi időben történész kollégámmal közösen kutatást folytattam a Tokióban lévő ehhez kapcsolódó kordokumentumokat, és erről 2021-ben kiadtuk forrás tanulmánykötetet „Trianon és japán diplomácia” címén.

 A trianoni szerződéssel Magyarország a területének kétharmadát és a lakosságának kb. felét elveszítette. A magyar történelemben egyik legnagyobb tragédia, máig ennek a súlyos következményével szembesülünk. A szerződésnek nagy része már el volt határozva, amikor aláírásra került sor, de közben még nyitva hagyták az új határvonal körüli vitákat. Ehhez a vitához felállították ún. határmegállapító bizottságot. A tagjai 1921-1924 között helyszíni vizsgálatokat végezték, és végén hozták a döntést, amelyre részt vett japán biztos is, mint négy győztes nagyhatalom egyik képviselőként. Erről a tevékenységről rengetek jelentést írtak az akkori biztosak, főleg magyar-csehszlovák és magyar-román határokon. 

 A szöveget olvasva feltűnik, hogy viszonylag semlegesen álló japán biztosak általában magyar mellett érveltek és magyar mellett szavaztak. Továbbá, sokszor megdöbbenésnek adnak hangot, hogy milyen természetellenes helyen húzódik az új határvonal.  

Most az előadásomban erről néhány jellegzetes idézetet mutatok be, amelyekről  azt is megtudhatjuk, hogy az akkori japán katonai diplomatának milyen véleménye volt a szerződésről és milyen képe volt a magyarokról.       

- Umemura Yuko

Előadó:

Umemura Yuko habilitált egyetemi docens, Távol-keleti Intézet, Japán Tankszék (ELTE Bölcsészettudományi Kar)

Időpont:

2024. március 25. (hétfő) 18:00-20:00

Helyszín:

Aranytíz Kultúrház, Nagylovag terem
(1051 Budapest, Arany János u. 10.)

Regisztráció:

Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztráció: ITT