A Japán Alapítvány Budapesti Iroda főszervezésében

  A szusi, melyet a japán ételek egyik fő képviselőjeként tartanak számon, ízvilágával, letisztultságával, kifinomultságával és egészségre gyakorolt pozitív hatásával világszerte nagy népszerűséget ért el. Az eredetileg Délkelet-Ázsiából, Kínából származó étel több mint ezer éve honosodott meg Japánban, ahol a szigetvilág gazdag természeti környezetében, az emberi bölcsesség és leleményesség, valamint azon szüntelen késztetés hatására, hogy minél gyorsabban, minél ízletesebb ételeket varázsoljunk az asztalra, jelentős változásokon ment keresztül. A szusi szó hallatán manapság a legtöbb embernek a nigiri-zushi jut eszébe, mely hozzávetőleg kétszáz évvel ezelőtt született meg a mai Tokióban: Edóban. A szusi napjainkra túlnőtt a szigetországon, és világszerte rengetegen fogyasztják. A kiállítás célja, hogy vizuálisan megpróbálja elénk tárni, miben is rejlik a szusi, ennek a mindennapi élet szerves részé vált japán ételnek a vonzereje. Bemutatjuk, miképp honosodott meg Japánban, hogyan alkalmazkodott az egyes régiók természetéhez, éghajlatához és életmódjához, hogyan virágzott fel napjainkra a kultúrája, és milyen kihívások-lehetőségek rejlenek benne a jövőt illetően. A kiállításon egy olyan részleget is kialakítottunk, ahol a látogatók megtapasztalhatják, milyen érzés betérni egy tokiói szusiétterembe. A szusit lehet szeretni és nem szeretni – mi szívből reméljük, hogy mindkét tábor egyaránt élvezi majd ezt a kiállítást, mely egyúttal bepillantást enged a japán kultúrába és történelembe is.   Kiállítási időszak: 2023. január 14. (szombat) – 2023. április 2. (vasárnap)   Nyitvatartás: kedd – vasárnap: 10:00-18:00   Helyszín: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (1036 Budapest, Korona tér 1.)   Belépődíj: https://mkvm.hu/belepok     A Sushi Sei és a Kicsi Japán éttermek jóvoltából, a kiállításunk minden látogatójának a két étterembe szóló kedvezmény kuponokat ajándékozunk, amelyeket április 30-ig tudnak felhasználni! Úgy tapasztaltuk, hogy a kiállítás alaposan meghozza az étvágyat a szusihoz, így a látogatás napján már biztos nem kell gondolkozni mi legyen a vacsora! Azonban az sem jár rosszul, aki nem akar üres hassal érkezni a kiállításra, ugyanis április 2-ig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 20% kezdvezményt biztosít a belépőjegy árából a Sushi Sei és a Kicsi Japán vendégeinek! A kuponokat keressék a múzeumban és az éttermekben!   Sushi Sei 1036 Budapest Bécsi út 58. +36 30 435 0567 | +36 1 240 4065 www.sushisei.hu Facebook | Instagram   Kicsi Japán Sushi 1082 Budapest, Üllői út 40. +36 30 856 7925 Facebook | Instagram

  Az est fellépője Fujima Rankoh neves japán táncművész, aki Japánban és külföldön egyaránt aktív. Külföldi irodalmi művekre és zenére új táncokat alkot és ad elő, miközben az Edo-kor óta létező tekintélyes japán Fujima tánciskola Daichi ágának képviselőjeként a klasszikus művek továbbvitelére is törekszik. A művészúr az est folyamán három darabot ad elő hagyományos japán táncstílusban, a „suodori”-ban, ami jelmez, paróka és smink nélküli, kimonóban és hakamában előadott táncot jelent. A bemutatót Sakurai Takako tánckritikus kommentálja. Előadásában a darabok tartalma és kiemelt elemei, valamint a japán tánc általános története kerül ismertetésre. Az est repertoárjából két művet, a „Matsu no Okina”-t és a „Miyakodori”-t Fujima úr nagymamája, Fujima Fujiko, egy valóságos japán nemzeti kincs koreografálta. Zenéjük hogaku, vagyis japán hagyományos zene olyan egyedi japán hangszerekkel kísérve, mint a shamisen és a tsuzumi, és több mint fél évszázada adják őket elő. A harmadik bemutatásra kerülő táncmű pedig Kafka: Az átváltozás c. regényének japán táncos adaptációja, mely egy férfi történetét meséli el, aki egy reggel hirtelen féreggé változik. A darabot Bartók zongoraműve kíséri, a japán tánc sajátosságai pedig lehetővé teszik, hogy ugyanaz a táncos jelenítsen meg férfit, nőt, állatot és természeti jelenségeket is. A közönség megcsodálhatja ezáltal a japán táncmozdulatok szépségét és különleges kifejezésmódjuk varázsát. Az előadás japán nyelven, magyar tolmácsolással zajlik.   Dátum: 2022. november 16. 18:30   Helyszín: Magyar Táncművészeti Egyetem, Ifj. Nagy Zoltán Színházterem (1145 Budapest, Columbus u. 87-89.)   Jegyár: 2000 Ft Jegyvásárlás: A tradicionális japán tánc (nihonbuyo) csodálatos, 11.16 18:30 - elérhető jegy

Japánban nagy múltra tekint vissza a természet tisztelete; a szentélyek létrejöttét megelőző időkben fák, kövek, ligetek vagy épp hegyi szirtek szolgáltak szent helyekként, melyek a megannyi kami, azaz istenségek otthonaként szolgáltak a sintó vallásban. Ma már több, mint 80.000 szentély található az országban, s ugyan első ránézésre hasonlónak tűnhetnek, megannyi jellegzetességüknek köszönhetően merőben különböznek. Következő kulturális előadásunkon a Kii-hegység folyókkal tagolt, áthatolhatatlan erdőkkel borított vidékeire kalauzol el minket Jamada Júdzsi, a Mie Egyetem professzora, aki a térség két legfontosabb szent helyét, Iszét és Kumanót járva körbe enged bepillantást nekünk a japán vallástörténetbe. Jamada Júdzsi a Mie Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója, kutatója, egyben az egyetem Nindzsa-kutatási Központjának aligazgatója. Szakterülete az ókori és középkori japán vallástörténet, jelenleg a nindzsa-kutatáshoz kapcsolódó publikációi mellett több munkája foglalkozik az Isze és Kumano régiók vallásával és a történeti kultúrájával, valamint a japán szellemekkel és a hiedelemvilággal. Az előadás japán nyelven, magyar tolmácsolással zajlik.   Dátum: 2022. november 03. 18:00   Helyszín: Aranytíz Kultúrház - Nagylovag terem (1051 Budapest, Arany János u. 10.)   A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ehhez kérjük töltse ki a jobb oldalon található Jelentkezési lapot. Amennyiben regisztráltak, de mégsem tudnak részt venni a programon, kérjük előzetesen jelezzék, hogy az Önök számára fenntartott helyet másnak átadhassuk. Szíves együttműködésüket előre is köszönjük.  

  A Rjúkjú-szigetek: történelem, kultúra, élővilág   A Rjúkjú-szigetvilág, hivatalos nevén a Délnyugati-szigetek (japánul Nansei shoto), a 120 milliós Japán  perifériális, 47-ik tartományát, Okinavát alkotja. A mintegy 140 kisebb-nagyobb szigetből álló terület gyöngyfüzérszerűen köti össze Japán déli nagy szigetét, Kjúsút Tajvannal. Négyszázötven éven át különálló királyság volt, lakosai inkább a csendes-óceáni népekre hasonlítanak, más a kultúrájuk: a nyelv, a zene, a tánc, a vallás, a természethez való viszony. Dr. Korsós Zoltán − a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusaként − három évet töltött ebben a csodálatos szubtrópusi szigetvilágban, ahol a talajlakó ízeltlábúak biológiáját tanulmányozta. A történelemre, a helyi viszonyokra, az emberi kapcsolatokra nyitott szemmel és folytonos kíváncsiságtól hajtva járta a szigeteket, és a látogatásaiból szerzett egyedülálló élményei egy részét tárja ebben az előadásban a közönség elé.   Társszervező: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Japán tanszék   Dátum: 2022. szeptember 28. 18:00   Helyszín: ELTE Bölcsészettudományi Kar B. épület 172. terem (Budapest, Múzeum krt. 4., 1088)   A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ehhez kérjük töltse ki a jobb oldalon található Jelentkezési lapot.  

  A JELENTKEZÉST ÉS A VÁRÓLISTÁT LEZÁRTUK. KÖSZÖNJÜK SZÍVES MEGÉRTÉSÜKET.  A szeptember 3-án tartandó Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál társprogramjaként egy kiegészítő műsorral készülünk. Kaneko Sumie, az ősi japán hangszerek, a koto és a shamisen hagyományos repertoárjának mestere, egy bemutatóval egybekötött előadást tart szeptember 2-án, este 7 órától a Budapest Music Center zenei könyvtárában. Előadásában hagyományos és modern darabokat egyaránt hallani fognak. A programot ajánljuk mindazoknak, akik már részt vettek a Japán Alapítvány 2021-ben szervezett, Kaneko Sumie által tartott webináriumon, hiszen most lehetőségük nyílik személyesen is megismerni a művésznőt, és élőben megcsodálni előadását két olyan hangszeren, amit már az ősi Japánban is alkalmaztak. Továbbá szeretettel ajánljuk minden kedves érdeklődőnek, akik a mindennapokból kiszakadva, szívesen lennének szem- és fültanúi egy az európaitól igencsak eltérő zenei stílusnak. A bemutatót követően pedig feltehetik kérdéseiket közvetlenül a művésznőnek. Kaneko Sumie a legkülönfélébb zenészekkel együttműködve, szóló és csoportos fellépésein keresztül, úttörő szerepet játszik a jazzben és a kísérleti zenében. Ötéves korában kezdett el kotón játszani, majd pályafutását 1995-ben kezdte meg a Takasaki Nemzetközi Koto előadásverseny győzteseként. A Tokiói Nemzeti Művészeti Egyetem elvégzése után 2002-ben Bostonba költözött, és a Berklee College of Music főiskolán jazz éneket tanult. Olyan neves helyszíneken lépett fel, mint a New York-i Carnegie Hall, Lincoln Center, Blue Note NY, Google, Getty Center, Boston Ballet vagy a Bostoni Szépművészeti Múzeum. Oktatóként előadásokat tart a leghíresebb egyetemek színpadán, többek közt a Harvard, a Columbia, és a Princeton Egyetemeken. Emellett kulturális nagykövetként rengeteget turnézik világszerte, több, mint 20 országban fellépett már. Szenvedélye mindig az eredeti és új kompozíciók felé irányul, egyedi és gyönyörű hangzásvilággal rendelkező dalaival két albuma is megjelent. 2022-ben elsőként, élőben Budapesten is előadást tart a magyar nagyközönség számára. Tartsanak velünk szeptember 2-án, és hallgassanak meg néhány varázslatos dallamot Kaneko Sumie előadásában! :) =========================  Helyszín: A Budapest Music Center zenei könyvtára  Időpont: 2022. szeptember 2. 19:00 Az előadás INGYENES, de regisztrációhoz kötött.

  13 kimenő nap - 13 menő film. Augusztus 2-14. között a Margit-szigeten egy rendhagyó, alkalmi kertmoziban az utóbbi évek nemzetközi filmművészetének legjavát lehet megnézni, melyek közt a Minden nap egy jó nap gyönyörű története is helyet kap. Az EUNIC Hungary, az európai nemzeti kulturális intézetek hálózata már második alkalommal szabadtéri filmvetítés-sorozatot rendez Budapesten, a Margitszigeti Atlétikai Centrum hívogatóan zöld füvén.    Az ingyenes program keretében 13 estén keresztül minden alkalommal más-más ország - Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Japán, Finnország, Észtország, Németország és Izrael - kulturális képviselői által válogatott filmeket vetítenek.     A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik.    A filmkedvelő közönség tagjainak igazi piknik-élményben lesz része a vetítések alatt: a sportcentrum 300 férőhelyes füves pályáján a saját kedvenc pokrócokon, párnákon elheverve, a magukkal hozott finomságokat és üdítőket kóstolgatva élvezhetik a filmeket.   Minden nap egy jó nap (2018, 100 p) Rendezte: OMORI Tatsushi   Tovaszálló évszakok, minduntalan egymást váltó virágok, újabb és újabb kalligráfiák a falon. Egy viszont örök: a tea szeretete. A 20 éves Noriko önmagát keresve tölti egyetemi éveit, remélve, hogy rátalál élete céljára. Édesanyja szerint egy hobbi talán kirántaná fásultságából, ezért unszolni kezdi a lányt, hogy vegyen teaceremónia leckéket otthonuk közelében. Főszereplőnk kevés lelkesedéssel ugyan, de beiratkozik egy kurzusra, ahova támogatás gyanánt unokatestvére, Michiko is elkíséri. A szókimondó Takeda asszony órái eleinte érthetetlenek a lányok számára, hiszen a végtelenségik precíz mozdulatok sora csupán aprólékos formaságnak tűnik. Azonban ahogy telnek az évek, Noriko megérti a teaszertartás mögött húzódó filozófiát, s a „tea útjában” felfedezi a saját boldogsága útját. A film gyönyörűen ábrázolja az évszakok váltakozását nagyra becsülő teaceremónia egyes lépéseit, valamint bepillantást enged a különböző teáscsészék és edények sokszínűségébe.   A filmet japánul, magyar felirattal vetítjük.   Időpont: 2022.08.06. 20:00   Helyszín: Margitszigeti Atlétikai Centrum gyeppálya   Regisztráció nem szükséges!    

Japán manga olvasósarok     Képregény-ismereteidet szívesen bővítenéd japán mangákkal, esetleg olvastad már az Attack on Titan vagy a Demon Slayer: Kimetsu no Yaiba sorozatokat? Vagy csak szimplán a Dragon Ball részein nőttél fel, ezért érdekelne, mi is az alapja az anime történetének? A Japán Alapítvány Könyvtárának standjánál állományuk megannyi kötetét olvashatjátok el helyben, melyek közt akadnak régi klasszikusok és jelenleg futó történetek is! A könyvek magyar, angol és japán verziónak köszönhetően pedig néhány hasznos kifejezés is rád ragad!   Időpont: 2022. június 11. egész nap   Részletek: https://budapestcomiccon.hu/

    ENGLISH PROGRAM: https://japanalapitvany.hu/en/japanese-filmweek-2022     A nyár kezdete nálunk csak egyet jelenthet: újra eljött a Japán Filmhét ideje! Idei filmkínálatunkat az összetartozás jegyében válogattuk össze; található benne könnyed hangvételű vígjáték, de elgondolkodtató, illetve társadalmi problémákat boncolgató dráma is. A sokszínűség ellenére egy valami közös: főhőseink hiába sodródnak el egymástól a változó körülmények miatt, legyen szó családról vagy épp egy egész faluról, a nehézségek ismét egységet kovácsolnak belőlük.    A filmeket japánul, angol és magyar felirattal vetítjük.   Nyereményjáték: Ha részt vett Filmhetünkön, az alábbi Google Form kitöltésével Japán Alapítványos ajándékcsomagot nyerhet. Sorsolás június 27-én! https://docs.google.com/forms/d/1sbGzF8h_osHPQDpgCJ9LKrEqhh3kIUV_saCo58BHleY/edit       Jegyár: 850 Ft / film   Jegyek kaphatók június 9-től a Toldi mozi jegypénztáraiban és weboldalán. https://toldimozi.hu/programok/japan-filmhet-2022     Filmhét program (módosult a sorrend!):   Június 21. 18:30   Bosszantó bentók (2019, 106 perc) Mivel lehetne észhez téríteni rebellis korszakát élő tinilányunkat, ha már csak telefonos üzenetek formájában hajlandó szóba állni velünk? Üljünk le megbeszélni a dolgokat, esetleg lépjünk fel eréjesebben? Ennél sokkal hajmeresztőbb ötlete támad a remek kézügyességű, szingli anyukaként helytálló Kaorunak: tündéri formákat alkotó csomagolt ebédek, azaz bentók összeállításába kezd, rendhagyó koncepciókkal ötvözve. Van, hogy a Kör című film szellemalakja alga hajzuhatagának teljességében mászik elő a dobozból, máskor pedig egy közkedvelt médiaszereplő feszít egy szál fecskében kifabrikálva egy darab sajtból. Vajon a bosszantó bentók képesek lesznek a csonka családot közelebb hozni egymáshoz?   Június 22. 18:30   A Takacu-folyó (2019, 113 perc) Japán déli részén, a Takacu-folyó partján fekszik Manabu szülőfaluja, melynek történetét mélyen átszövik a hagyományok és a generációról genereációra szálló mesterségek. A közösség híres nagy múltú kagura táncukról, mely a kabuki színház egyik őse, s persze szinte minden családban megtanulják a gyerekek az alapvető koreográfiákat. Ám Manabu fia folyton ellógja a gyakorlásokat, ezért apja aggódik, hogy a fiatal generáció többi tagjához hasonlóan az ő gyermeke sem marad a régióban. Több vállalkozás és önkormányzati létesítmény felszámolásra kerül az elöregedő, és egyre csökkenő lakosságszám miatt, ezért mikor az általános iskolát is bezárják, a helyiek egy területfejlesztési projektbe kezdenek. Június 23. 18:30   Mentai piriri - A tőkehalrúd receptje  (2019, 115 perc) Vegyünk egy nagy csokor japán humort, fűszerezzük csipetnyi drámával, no és persze tegyünk hozzá egy nagy kanál szeretetet. Hogy mi lesz ebből? A nagysikerű Mentai Piriri sorozat filmadaptációja, és persze egyéb összetevők mellett a mentaiko, azaz a csípős tőkehalrúd titkos receptje. A valós eseményeket feldolgozó történet főhőse, Tosijuki, feleségével visszaköltözik Busanból Fukuokába a II. világháborút követően, s ugyan a család nehezen kuporgatja össze a napi betevőt, valahogy mindig sikerül segíteniük a válság által sújtott rászorulókon: legyen az épp egy árva iskolás vagy a cunami által házukat elvesztett kisebb közösség. Koreai emlékei közt Tosijuki dédelgetve őrzi a finoman fűszerezett tőkehalrúd ízét, melyet Japánban is meg szeretne honosítani. Próbálkozásai nemcsak a ma már közkedvelt étel elterjedéséhez vezetetnek, de a helyieket is összekovácsolja a háborút követő bizonytalan helyzetben.   Június 24. 18:30   Az igazgató és az eltűnt macska (2015, 107 perc) Morii Kjóicsi volt iskolaigazgató rendkívül kimért, hűvös jellemével nem épp a legalkamasabb beszélgetőtárs. Hiába ismeri szinte mindenki a városban, neje halálát követően a nyugdíjas éveit fordítási munkáknak szentelve, a biztonságot adó otthon négy fala között magányba burkolózva tölti. Ám ez megváltozni látszik, mikor egy trikolor macska látogatóba tér hozzá. A kisállat nem ismeretlen számára, elhunyt szerelme sokszor csalogatta hozzájuk finom falatokkal, de a látványa feltépi a régi sebeket. Elkergeti őt, de később aggódni kezd miatta, és a keresésére indul. Kiderül, hogy a kóbor állat valamilyen módon összekötötte a bevásárlónegyed megannyi lakosát, és a hiányát mindenki megérzi...

A Cinema Kabuki filmfesztivál társeseményeként szeretnénk felhívni figyelmeteket az alábbi Kabuki témájú webináriumunkra. Az előadás a márciusban bemutatásra kerülő, Cinema Kabuki filmvetítés-sorozatának élvezetéhez és megértéséhez kíván segítséget nyújtani az érdeklődő közönségnek.   Előadónk Duró Győző, dramaturg, Budapesti Katona József Színház alapító tagja, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének tanára, egyetemi docens. Beszélgetőpartnere és egyben az est moderátora pedig Cseh Dávid, dramaturg, esztéta és fordító.   A kabuki Japánban több mint négyszáz éve népszerű színjátékforma, amely eredetileg a XVII. században megerősödött nagyvárosi polgárság szórakozási igényeit elégítette ki. Színpompás díszletei és jelmezei, az európai barokk színpadtechnikáját is meghaladó szcenikai megoldásai, színészeinek szuggesztív arcfestése és bravúros mozgásformái ma már világszerte lenyűgözik a nézőket. Pedig az idők során alig változott. Története ugyanakkor megannyi titkot rejt. Például: mit jelent a neve? Mi lehet az oka, hogy bár nők találták ki és vitték sikerre, közel négyszáz évvel ezelőtt mégis szigorú törvény tiltotta el őket a nyilvános fellépésektől, ezért szerepeiket ma is férfiak alakítják? Hogyan válhattak legkiválóbb előadói csillagászati összegeket kereső, ünnepelt sztárokká, amikor az akkori társadalmi elit mélységesen megvetette őket foglalkozásuk miatt? A nagy színészcsaládok szigorú öröklési rendje ellenére érvényesülhetett-e egy kiugró tehetségű fiatal, ha nem valamelyik híres dinasztiába született? Mivel magyarázható, hogy a kabuki csillogó produkcióit mintegy fél évszázadra háttérbe tudta szorítani az ugyanazokat a témákat feldolgozó, és hasonló külsőségeket használó bábjáték, a bunraku?   Ezekre és más fontos kérdésekre próbál válaszokat adni Duró Győző előadása, melyet számos képpel fog illusztrálni.   Regisztráció: https://us02web.zoom.us/webinar/register/WN_J7ZJ7QmTSI6gtt_ck1f49A    A program kezdete előtt tájékozódjon a Zoom webinar rendszer használatáról az alábbi dokumentum segítségével. Zoom webinar használati útmutató nézők számára     A Zoom rendszer használatáról a regisztrációt követően hamarosan emailben küldünk Önöknek egy útmutatót, melynek segítségével könnyebben élvezhetik majd dr. Lázár Marianna előadását. Technikai probléma esetén forduljon kollégánkhoz az info@japanalapitvany.hu címen.   Amennyiben nem érkezik a Japán Alapítványtól email, vagy nem kapja meg a regisztrációt követő pár napon belül a belépési azonosító linket, valószínűleg regisztrációja sikertelen volt. Ebben az esetben vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal az info@japanalapitvany.hu címen. Egy nagyszabású Cinema Kabuki filmfesztiválon vehetnek részt idén márciusban. Négy rendkívül híres, eredeti kabuki színdarab felvételét tekinthetik meg a budapesti Puskin mozi képernyőjén, egyenesen Japánból, kiváló minőségben.    A filmek időpontjai a következők: Március 1. 18:30 - Kócsaglány (Sagi musume) Március 2. 18:30 - Az elátkozott kard (Kagotsurube sato no eizame) Március 7. 18:30 - Oroszlánok tánca (Renjishi) Március 8. 18:30 - Nezumi, a tolvaj (Nezumi kozo)   Mi is az a kabuki? Eredetét tekintve a kabuki egészen az 1600-as évekre nyúlik vissza, és bár különféle hagyományokkal átszőtt, mégis bizonyos mértékben megújuló színpadi előadóműfaj, a négy fő japán színházi műfaj egyike. A gyönyörű jelmezekkel, lenyűgöző sminkekkel és erőteljes drámákkal a kabukit Japánban a színházi művészet legmeghatározóbb formájának tekintik, amely évszázadok óta hatalmas népszerűségnek örvend, és lenyűgözi nézőit. Az élő produkciókat, amelyekben napjaink legnagyobb kabuki sztárjai szerepelnek, ma már a legnagyobb felbontású kamerákkal veszik fel, hogy a világ számos mozijában a legmodernebb digitális rendszerekkel tudják levetíteni őket a nézők számára.

Egy nagyszabású Cinema Kabuki filmfesztiválon vehetnek részt idén márciusban. Négy rendkívül híres, eredeti kabuki színdarab felvételét tekinthetik meg a budapesti Puskin mozi képernyőjén, egyenesen Japánból, kiváló minőségben.    A filmek időpontjai a következők: Március 1. 18:30 - Kócsaglány (Sagi musume) Március 2. 18:30 - Az elátkozott kard (Kagotsurube sato no eizame) Március 7. 18:30 - Oroszlánok tánca (Renjishi) Március 8. 18:30 - Nezumi, a tolvaj (Nezumi kozo)   Fesztiválunk pontos kínálatát hamarosan közzétesszük, ezért érdemes figyelemmel kísérni az esemény részleteit.   Mi is az a kabuki? Eredetét tekintve a kabuki egészen az 1600-as évekre nyúlik vissza, és bár különféle hagyományokkal átszőtt, mégis bizonyos mértékben megújuló színpadi előadóműfaj, a négy fő japán színházi műfaj egyike. A gyönyörű jelmezekkel, lenyűgöző sminkekkel és erőteljes drámákkal a kabukit Japánban a színházi művészet legmeghatározóbb formájának tekintik, amely évszázadok óta hatalmas népszerűségnek örvend, és lenyűgözi nézőit. Az élő produkciókat, amelyekben napjaink legnagyobb kabuki sztárjai szerepelnek, ma már a legnagyobb felbontású kamerákkal veszik fel, hogy a világ számos mozijában a legmodernebb digitális rendszerekkel tudják levetíteni őket a nézők számára.